A legegyszerűbben fogalmazva: a paleolit diéta az ősember étkezési szokásain alapuló táplálkozási mód. Ez a megfogalmazás nyilvánvalóan felvet néhány kérdést: honnan tudjuk, hogy valójában mit fogyasztott az ősember? Illetve, hogyan lehetne ezeket a szokásokat alkalmazni úgy, hogy azóta az élet minden területén drasztikus változások történtek?
E hatamas időt átugrani nagyon nehéz, csupán abban lehetünk biztosak, hogy mit nem evett az ősember. Biztosak lehetünk abban, hogy néhány ezer éve még nem jutott hozzá a gabonafélékhez, a tejtermékekhez, a feldoglozott élelmiszerekhezé s a cukorhoz. A paleolit diéta hívei úgy hiszik, hogy éppen emiatt nem ismerte az olyan betegségeket sem, mint a rák, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri panaszok.
Azonban az evolúcióval az emberi szervezet is változott, az élelmiszerekkel együtt. A mezőgazdaság és az állattartás megjelenésével megváltozott a természettel a kapcsolatunk, ami az étkezési szokásainkat is alaposan átalakította. De kérdés az, hogy valóban vissza kell térni a paleolit diétához. Illetve, hogy a paleolit diéta beilleszthető-e a modern étrendünkbe?
A paleo diéta a modern időkben
A legegyszerűbb módja az átállásnak, hogy kiiktatunk minden olyan élelmiszert, amiről biztosan tudjuk, hogy a paleolit ember nem ehette. De akkor mi kerülhet a tányérra? Sok zöldség, egy kis hús, tojás és hal, néhány gyümölcs, diófélék, magvak és ennyi. Egy másik megfogalmazás szerint: nincs gabona, nincsenek hüvelyesek és burgonya, sem cukor és édesítőszer, nincs tej, tartósítószer, adalékanyagok, feldolgozott élelmiszerek.
A másik kérdés a nyers ételek fogyasztása: lehet, hogy a paleolit korban az ősember nyersen fogyasztotta a húsokat, de ez ma már egyáltlaán nem ajánlatos. Ezeket mindig készítsük el, mert így a különféle kórokozók biztosan elpusztíthatóak. Máskülönben pedig még így is sok étel marad, amit nyersen lehet enni: a zöldségek, gyümölcsök, magvak vagy a halak, ha épp sushit készítünk.