A gabona negatív hatásai az étrendben

2015.10.05 11:52

Több száz fajta gabna létezik, amelyek közül a búza a legelterjedtebb az amerikai, illetve a nyugati étrendben.  A búzát és a lisztet használják fel a kenyerek, a zsemlék, a bagelek, a tészták, a sütik, a torták, a kekszek, a teasütemények, a kiflik, a reggeli gabonapelyhek és müzliszeletek elkészítéséhez, csak, hogy néhány példát említsünk. Azonban fontos tisztában lenni arral, hogy a gabonafélék nem voltak részei a hagyományos emberi táplálkozásnak a vadászó-gyűjtögető őseink korában, és egyes kutatók, például a paleolit diét atyja, a Colorado State University professzora, Dr. Loren Cordain, úgy gondolják, hogy a gabonafélék hozzájárulnak a krónikus betegségek kialakulásához, amelyek most rendkívüli módon elterjedtek a nyugati társadalmakban, amint az 1999-ben már a World Review of Nutrition and Dietetics is kimutatta.

Magas vércukorszint
Ha inzulinrezisztenciától szenvedünk, ami egy metabolikus szindróma, akkor fennáll a prediabetes vagy a cukorbetegség veszélye is. Ilyenkor, ha túl sok szénhidrátot fogyasztunk egyszerre, akkor a vércukorszint meredeken és drasztiusan megemelkedhet. A magas gabonatartalmú és sok búzát tartalmazó élelmiszerek sok szénidrátot is tartalmaznak. Az American Diabetes Association az ajánlja, hogy a lehető legjobban korlátozzuk a szénhidrátok fogyasztását, egy-egy étkezés során legfeljebb 45-60 grammot fogyasszunk. Tudni kell, hogy esetenként 2 csésze búzából készül tészta paradicsomszósszal leöntve és két búzalisztből készült keksz már több, mint 100 gramm szénhidrátot tartalmaz. A fehér vagy teljes kirőlésű liszt pedig körülbelül 95 grammot jelent ebből a tápanyagból adagonként és akkor még nem beszéltünk az olyan élelmszerekről, mint a sült krumpli vagy a különféle üdítők.